Monthly Archives: szeptember 2012

Aranyba és ingatlanba menekítik pénzüket a németek

A németek igyekeznek biztonságba helyezni megtakarított pénzüket, attól tartanak ugyanis, hogy az adósságválság miatt pénzük elértéktelenedhet – idézi a GfK elemzését a DPA.

A német lakosság körében egyre népszerűbb az ingatlanvásárlás, valamint a pénz nagy értékű ingóságokba és aranyba menekítése – mondta a DPA-nak Rolf Bürkl, a GfK elemzője. Bár az aktív dolgozók aránya és a fizetések emelkedtek, a német lakosság attól tart, hogy zsebébe kell nyúlnia az eurózóna adósságválságának megoldására. Részben a magasabb adókkal kapcsolatos félelmek indokolják a vagyon most tapasztalható átáramlását.

Emellett a GfK kutatása szerint a megnövelt pénzmennyiség miatt emelkedő inflációtól is tartanak a németek és miközben a fogyasztásukat nem növelik, most már a hagyományos értelemben vett takarékoskodást sem tekintik megfelelő alternatívának. A 2,1 százalékos infláció és a történelmi távlatban is alacsonynak számító kamatok mellett sokan inkább az ingatlanvásárlás vagy az aranybefektetés mellett döntenek a pénzügyi termékek helyett.

forrás: Világgazdaság Online

Már a kitermelés is aranyárban van

Becslések szerint 2012 első felében nem változott érdemben az aranykitermelés volumene a világban. A bányák üzemi költsége ezzel szemben új rekordot ért el. Soha nem került még annyiba egy uncia arany felszínre hozatala, mint az idei év első hat hónapjában. A Thomson Reuters hírügynökséghez tartozó GFMS fémpiaci tanácsadó cég nemrégiben megjelent kutatása szerint az üzemi költségek 19%-kal növekedtek egy év alatt, unciánként 727 dollárra – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Az idei évre vonatkozó aranypiaci elemzésük kiegészítésében (Gold Survey 2012 – Update 1) az elemzők megállapítják, hogy a kitermelés stagnálása mögött a bányászati ágazat egészét érintő csökkenő hozamok, a bánya-felépítményeknél és megvalósítási terveknél bekövetkezett időbeni elhúzódások, valamint a már üzemelő projekteknél a várthoz képest lassúbb termelésnövekedés áll. Ezek mellett súlyosbító körülményként jelentkeztek még helyenként geotechnikai problémák, de az extrém időjárás és a béremelésért sztrájkoló munkások munkabeszüntetései is okoztak gondot.

A GFMS szakértői ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a bányavállalatok a jövőben még az eddigieknél is több szembeszéllel kell, hogy számoljanak. Az aranyár emelkedésének első félévben látott megtorpanása a termelési költségek egyidejű növekedése mellett azt eredményezte, hogy a nettó nyereségrés átlagosan 16%-kal zsugorodott. Mindez kiegészülve a növekvő beruházási költségekkel fokozódó terhet jelent a cégek jövőbeni likviditásra. Az ágazat átlagos összköltsége, amelyhez az üzemi költségek mellé még egyéb működési, beruházási és finanszírozási költségek is társulnak, 1.050 dollárra növekedtek per uncia.

A kitermelés fajlagos drágulása mellé szegődik továbbá a bányák hozamának romló átlaga. A kutatás úgy becsüli, hogy 2005 óta átlagosan 23%-kal csökkent a lelőhelyeken kitermelhető kőzetrétegek aranytartalma. A GFMS elemzése száznál is több nemzetközi bányavállalat negyedéves adatait összegzi. Ezek a vállalatok több mint 350 aranybányát üzemeltetnek, és a világ aranykitermelésének nagyjából a 60%-át adják. A tanulmányból mindenesetre kiolvasható, hogy az immár egy évtizede trendszerűen emelkedő aranyár a kitermelés dráguló költségeivel is indokolható.

Az aranykitermelés alakulása a világban

A bányák növekvő költsége mögötti legfőbb indok mégis szimplán az, hogy a kitermelőknek hol úttalon utakon, a civilizációtól messzi, olykor veszedelmes vidékeken, máshol meg egyre mélyebbre kell ásva kell eljutniuk az értékes érchez, amelyből ráadásul még egyre kevesebbet is tartalmaz a kiaknázásra váró földréteg. Az egyre nehezebb körülményeket tetőzik még a költséges környezetvédelmi előírások és a dráguló bányászati jogok. De egyre feljebb srófolódik az arany világpiaci árának növekedése láttán a koncessziós szerződések tarifája is. Jó példa erre Verespatak ügye, ahol Románia már nem elégszik meg a becslések szerint 300 tonna kitermelésre váró ásványkincs korábban kialkudott 4%-os járadékával, és ezért újra tárgyalná az államnak járó részesedést az arany és az ezüst kitermeléséből.

Bányavállalatok üzemi költségénekalakulása folyó árakon számítva

A legdrágábban jelenleg a Dél-afrikai Köztársaságban hozzák a felszínre a sárga nemesfémet. Itt az üzemi költségek átlaga a 727 dolláros világátlaghoz képest már az unciánkénti 1.000 dollárt is eléri, ami azt jelenti, hogy számos bánya még ennél is magasabb költségek mellett kénytelen működni. A most 1.700 dollár felett lévő árfolyam lehetővé teszi ugyanakkor a gazdaságos működést ezekben is. Csökkenő árfolyam esetén viszont némelyik drágábban termelő bánya már veszteségessé válhat, és ezért kénytelen lenne a kitermelést leállítani. A piac egyensúlyi árképzése gondoskodik tehát arról, hogy csökkenő áraknál kevesebb arany kerüljön ki a világpiacra, az ebből következő csökkenő kínálat ugyanakkor ezzel szemben megint csak árfelhajtó hatású.

forrás: aranypiac.hu


Négy nap birkózás után áttörte az 1700 dollárt az arany

Több napos huzavona után az EKB döntés előtt pár órával az arany végül áttörte az 1700 dolláros árfolyamot, amellyel új fél éves csúcsra kapaszkodott. A legfőbb nemesfém a jegybanki bejelentés előtt kicsivel 0,9 százalékos pluszban, 1709 dolláron tartózkodik. Az ezüst eközben 1,8 százalékot drágult.

 

Ahogy egyre közeledünk az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntéséhez, illetve az azt követő sajtótájékoztatóhoz (ahol a jegybank elnöke, Mario Draghi akár újabb jegybanki eszközvásárlási programot is bejelenthet), az arany piacán egyre fokozódnak az izgalmak, az 1700 dolláros árfolyam “ellen folytatott” hét eleje tartó harc pedig végül a bikák győzelmével zárult. Az arany árfolyama áttörve az 1700 dolláros szintet jelenleg 1709 dollárnál jár, ami 1 százalékos drágulást jelent a tegnapi záróárhoz képest, a kitörésnek köszönhetően ugyanis újabb vásárlók jelentek meg a piacon. Ezzel a legfőbb nemesfém árfolyama újabb fél éves csúcsra emelkedett.

Négy nap birkózás után áttörte az 1700 dollárt az arany
Az arany mellett a fokozott jegybanki várakozások a többi nemesfém, így az ezüst, a platina és a palládium árfolyamában is további emelkedést hozott. Az arany kistestvére az ezüst már 1,8 százalékos pluszban jár, miközben a platina 0,7 százalékot emelkedett eddig. A platina esetében egy külön hajtóerőt jelent, hogy a világ legnagyobb platina bányájában, Dél-Afrikában, tovább folytatódnak a sztrájkok, amely termeléskiesést okoz.

Négy nap birkózás után áttörte az 1700 dollárt az arany

Forrás: portfolio.hu

Pár aranyos infó

Gyakran kérdezik tőlem az ügyfeleim, hogy érdemes-e aranyat venniük. A körültekintő válasz szerintem bőven több mint negyed óra, ahol az első 10 percben az árról nem is érdemes beszélni… 

A cikkben nem az a célom, hogy választ adjak a kérdésre, hogy érdemes-e MOST aranyat venni. Az ár az aktuális piaci helyzettől függő dolog, itt pedig inkább hosszú távon is igaz, általános tudnivalót szeretnék leírni az arany vásárlásával kapcsolatban.

Nem írok ezért az arany értékeltségről sem, és nem csak azért, mert pont az arany esetén erről nagyon nehéz beszélni. Elvégre a klasszikus tőzsdei eszközökkel szemben az aranynak semmilyen cashflow-ja nincs. Nem fizet kamatot vagy osztalékot, nem egy cég, aminek lennének eszközei, üzleti terve, versenytársai, hatékonysága… Az arany árát egyszerűen a hit mozgatja és persze a félelem. Fundamentálisan beértékelni lehetetlen.

Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor valaki eldönti, hogy aranyat venne, vizsgálja meg, hogy igazából MILYEN ARANY az, amire szüksége van!

A legfontosabb eldönteni, hogy MIÉRT venne aranyat! Kifejezetten hosszú távra válságtól, háborútól, inflációtól való félelem okán, vagyonmegőrzés/vagyondiverzifikáció céljából VAGY az arany árára kíván inkább spekulálni és ha az 3 hónap múlva jelentősen magasabb a mainál, akkor akár el is adná.

Az első típusú befektető fizikai formát kell válasszon, a második típusú pedig dematerializált formát. E két cél összekeverése jelentős félreértéseket és végezetül komoly veszteséget is okozhat!!!

A dematerializált arany tartása sokkal egyszerűbb, mint a fizikai aranyé. Általában jelentősen alacsony(abb)ak a kezelési és tranzakciós költségek, magasabb a likviditás és nincs szükség széfre csak egy értékpapírszámlára. Cserébe a kibocsátó kockázatát futja a befektető. Ha egy határidős ügylet, opció kibocsátó bankja csődöt jelent, akkor fújhatja az aranyon esetlegesen elért nyereségét, azt senki nem fogja kifizetni. Ha egy aranyba fektető alap megy csődbe/szűnik meg, akkor a mögöttes eszközöket likvidálják. Ha volt fizikai arany fedezete, akkor azt általában eladják, ha nem volt, akkor sokszor az alap befektetői nem kapnak semmit vagy csak töredékét a befektetésüknek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy van-e egy aranyba fektető alap mögött fizikai arany fedezet! Köztudott a tény, hogy jóval több aranyra szóló befektetési jegy és származtatott eszköz forog ma is a piacon, mint a mai napig kibányászott arany együttesen. Vagyis egy világháború, mély válság, sorozatos bankcsőd hullámban sokan el fognak vérezni, akik az 1. típusú célt szerették volna elérni, de hibásan dematerializált aranyat vettek.

A fizikai arany tartása rendkívül körülményes. Viszont az 1. célra ez kínál megoldást. Ha valaki fizikai aranyat szeretne venni, legalább a következőkre figyeljen oda:

1. Forma: A leglikvidebb piac az aranytömbök piaca. Az érmék esetleges eszmei értékük miatt, már a műkincs kategóriába tartoznak és értékük/áruk gyakran meghaladhatja a puszta súlyuk árát. Gyakran hallok olyanról, hogy valaki boldogan vesz érmét, mert pont ugyanannyi az ára, mintha tömböt venne. Így az eszmei értéket 0-nak véve még az is lehet, hogy értéket talál. Viszont ha nem, akkor az érméket csak beolvasztás után tudja majd jól értékesíteni, ami gyakran anyagveszteséggel (vagyis csökken a tömeg) és plusz költséggel jár (az olvasztás díja meglepően magas tétel). Pórul is lehet így járni.

2. Forgalmazó: a kibocsátó a tömbökbe beleüti a pecsétjét, amivel igazolja annak tisztaságát. Azonban egymás pecsétjeit gyakran nem fogadják el a különböző forgalmazók, vagyis ha nem szeretnénk vállalni az olvasztás és a tisztaság vizsgálatának díját egy új háznál, akkor ugyanannak a háznak kell majd eladni az aranyunkat, ahol azt vettük. Így érdemes olyan cég aranyát megvenni, amely válság, háború stb esetén is feltételezhetően vevő lesz majd a piacon, vagyis nem megy csődbe (na ez nem könnyű feladat).

3. Spread: egy forgalmazó árképzését jól leírja, hogy mekkora árréssel dolgozik. A fizikai arany árrése jóval magasabb, mint a dematerializált aranyé. Míg az utóbbi esetében gyakran 0,1% alatti a vétel és az eladási ár közötti különbség (spread) egy adott pillanatban, addig a fizikai aranynál ez 3-5% (vagy ennél is nagyobb) szokott lenni. Vagyis a ma 100-ért megvett aranyunkat, ha azonnal vissza akarnánk adni, csak 95-97-ért venné vissza a forgalmazó. Így már a vétel pillanatában 3-5%-ot veszít, aki fizikai aranyat vesz.

4. Tárolás: 1933-ban még bőven tombolt a tőkepiaci válság, amikor is Franklin D. Roosevelt minden Amerikában élő állampolgár számára megtiltotta az arany birtoklását. Az aranyat önkéntesen be kellett szolgáltatni, egyéb esetben 10 évig tartó szabadságvesztésre is ítélhető volt a törvényt megszegő. Roosevelt egy napon banki szünnapot rendelt el és minden bankban állami felügyelő jelenléte mellett kinyittatta a banki széfeket, az aranyat pedig át kellett adni. Ez történt a kapitalizmus bölcsőjében. Ebből kiindulva a „Hol”-ra az a válaszom, hogy bárhol csak ne hivatalos széfszolgáltatást végző széfjében, mert bizony, ha nagy a baj, azt ki fogják nyittatni…

Aranyat venni és tartani tehát nem is olyan egyszerű dolog. Ha nagy összegről van szó, akkor ezek a (díj)százalékok jelentős hozamkülönbséget fognak okozni. Megéri mérlegelni. Kis összeg esetén viszont ezek a járulékos költségek brutálisan magasak tudnak lenni, így csak világvége scenárió esetén érdemes vásárolni fizikai aranyat.

Eljutottunk az aranyról szóló beszélgetés első 10 percének végére. Remélem tudtam hasznos (új) információval szolgálni. És ahogy ígértem az árról még nem is volt szó. Arról mindig az aktuális piaci helyzet alapján, napra készen és személyesen…