Arany: lufi, vagy biztos befektetés?

Már a kora ókori társadalmaktól fogva a nemesfémek töltötték be a pénz funkcióját Európában és Ázsiában. A gazdaság fejlődésével megnövekedő pénzkeresletet már nem lehetett arannyal és ezüsttel kielégíteni, lévén korlátozott mértékben kitermelhető bányatermékekről van szó, ezért a 20. századra fokozatosan elvesztették a nemesfémek a pénz funkciójukat. Ennek ellenére a mai napig megmaradtak befektetési lehetőségnek. Megvizsgáljuk, hogy befektetésnek mennyire bizonyul az arany jó választásnak.

Az arany ára 1971-ig, a Breton Woods-i rendszer felbomlásáig kötött volt, majd a hirtelen jött szabad ár miatt hatalmas áremelkedés kezdődött a piacon. Mindez az iráni, afganisztáni, vietnámi és kínai hírek miatt 1980-ban a reálértelemben vett mindenkori legmagasabb modernkori árban tetőzött, 850 dolláros unciánkénti árban. Ezután egy hosszú hullámvölgy következett, ami 2001-től egy 11 éve tartó lendületes emelkedésbe fordult. A 2001-es 274 dolláros ártól az arany meg sem állt a 2011 szeptemberi közel 1900 dolláros árig, ami idén nyárra 1600 dollárig korrigált vissza.

Miért olyan népszerű az arany, mint befektés?
A fizikai arany számos előnnyel rendelkezik. Első ilyen előnye a teljes függetlenség bármely politikai berendezkedéstől, vagy devizától. Fizikai arany birtoklása esetén partnerkockázattal sem szembesülünk. Bármikor az egész világon készpénzre váltható, akár részletekben is. Komoly hátránya ezzel szemben az aranybefektetésnek, hogy semmilyen kamatot, vagy osztalékot nem termel, egy uncia arany 50 év múlva is csak egy uncia arany lesz. Tehát hozamot egyedül az árfolyam emelkedéséből remélhetünk. Az adásvétel, őrzés és szállítás is pénzbe kerül.

Mi várható az arany árában a következő években?
Vajon megéri-e beszállni egy befektetésbe, ami 11 éve folyamatosan drágul és ez idő alatt közel nyolcszoros dráguláson ment át? Ilyenkor sokan lufira, azaz túlfújt árfolyamra gyanakodnak és inkább menekülnek a hasonló befektetésektől. Amit fontos látni az aranynál, hogy az arany egy biztos menedéknek számító befektetés, ezért az árát nagyban befolyásolja az aktuális piaci hangulat. A nyolcvanas-kilencvenes évek optimizmusa, ami egy 20 évig tartó részvénypiaci rallyt hozott, az arany árát a mélybe küldte. Ugyanakkor a mostani hírek erős  támaszt jelentenek az aranynak, hiszen az összes fejlett ország komoly pénzügyi és adósságválsággal küzd immár öt éve. Bizonytalan az euro jövője, a japán államadósság fenntarthatósága, de az amerikai kormány sem lehet büszke a GDP arányos államadósság növekedésére. A világ éves aranyigényének mindössze 10%-át tette ki a befektetési célú kereslet 2001-ben, ez 2010-re már 35%-ra nőtt. 2009-ig a jegybankok nettó eladók voltak a piacon, ez megfordult és az elmúlt években komoly nettó vásárlók lettek a piacon. Ennek egyik jelentős oka, hogy a nagy jegybankok igyekeznek leépíteni a tartalékaikban az euro és a dollár mennyiségét és arannyal pótolják azt. A fizikai aranykereslet 52%-át két ország, India és Kína adja, ahol továbbra is vonzó befektetés az arany, különösen, hogy erősödnek a kínai inflációs félelmek. Indiában a rúpia leértékelése és jogszabályi változások kicsit megnehezítették a helyi aranypiac életét. A magas aranyár további lökést adhat újabb aranylelőhelyek felkutatásához és kiaknázásához, lévén, hogy az átlagos kitermelési költség a 700 dollárt sem éri el unciánként.

Tehát érdemes-e aranyba fektetni?
Véleményünk szerint a jelenlegi bizonytalan és kiszámíthatatlan világgazdasági helyzetben nem várható az arany árának jelentős csökkenése, de hosszú távon az eddigi növekedés folytatása sem látszik reálisnak. A gazdasági helyzet javulása, vagy további drasztikus romlása függvényében 1500-2000 dolláros unciánkénti árat várunk a következő fél-egy évben.
A tehetősebbeknek a jelenlegi bizonytalan helyzetben esetleg megfontolandó alternatíva lehet a vagyon egy kis részének (10% körül) fizikai aranyba történő befektetése, de kizárólag vagyonbiztosítás és nem árfolyam-nyereség célból.

forrás: penzkerdes.blog.hu

Comments are closed.