info@aranybefektetes.net

Az arany ellen fogadtak a befektetők

Csökkentették nyersanyagpiaci kitettségüket a spekulánsok a múlt hét keddel záruló kereskedési héten a CFTC legfrissebb adatai szerint, ugyanakkor az árfolyamok inkább a pozitív tartományban zártak. A pozíciózárásokat az új év közeledte és a profitrealizálás is hajthatta.

 

Az árupiaci spekulatív kereslet összességében csökkent a múlt hét keddel bezáruló kereskedési héten a CFTC legfrissebb adatai szerint, ezzel párhuzamosan a Dow Jones UBS árupiaci index enyhe emelkedést produkált. A pozíciók nagyobb arányú zárása az év végi profitrealizálások miatt is történhetett, emellett a nyersanyagpiacok a fiscal cliff tárgyalásokra aggodalommal figyeltek, ha a tárgyalások ugyanis eredménytelenül zárultak volna, akkor a lassuló amerikai gazdaság csökkenő kereslete áresést válthatott volna ki.

Alapkezelők szerint a befektetők jövőre több kockázatot vállalhatnak majd fel, míg az idei évben inkább a védekező stratégiákat részesítették előnyben. Az Egyesült Államok jegybankjának gazdaságélénkítő programja továbbra is meghatározó lesz a nyersanyagpiacok árfolyamainak alakulásában, emellett az Európai Központi Bank és a Kínai Központi Bank is gazdaságélénkítő programokat tervez idén. Kína világelső, de legalábbis meghatározó importőr szinte minden nyersanyagra vonatkozóan, ezért a kínai ipari teljesítmény decemberi élénkülése a nyersanyagokat is pozitívan érintette.

Az arany ellen fogadtak a befektetők

Csökkentették tétjeiket a befektetők az arany árfolyamának emelkedésére, a long pozíciókat zárták, a shortokat nyitották a spekulánsok a nemesfémre, az arany árfolyama csökkent az időszakban.

Az arany ellen fogadtak a befektetők

A palládium az elmúlt hetekhez hasonlóan továbbra is rekordkeresletnek örvendhet, a spekulánsok azonban ezen a héten nem növelték kitettségüket a nemesfém iránt.

Az arany ellen fogadtak a befektetők

Forrás: Portfolio.hu

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

Visszarendeződés az arany piacánSorozatban nyolcadik hete nő a hedge fundok és más nagyobb intézményi spekulánsok árupiaci kitettsége, ez azonban szinte kizárólag a nemesfémek népszerűségének köszönhető. Az expanzív jegybanki politikák és a dél-afrikai bányászsztrájkok ugyanis jelentősen javították az értékállóságuk miatt vonzó nemesfémek kilátásait. Ezt tükrözi, hogy az árupiaci alapokba érkezett 1,26 milliárd dollárból 1,2 milliárd a nemesfém alapokba érkezett az október 10-vel végződött héten. Az agrártermékektől eközben inkább elfordultak a spekulánsok, ahogy a nyár eleji nagy emelkedés után lejtmenetbe kapcsoltak a termények. Az olajat pedig a romló gazdasági kilátások miatt adják az alapok, noha a közel-keleti feszültségeknek hála még mindig nagyon magas a spekulánsok olajpiaci kitettsége.

Különösen a nemesfémek iránti növekvő érdeklődésnek köszönhetően, összességében tovább növelték árupiaci kitettségüket az amerikai intézményi spekulánsok, hedge fundok, az október 9-vel végződött héten – derült ki a CFTC adataiból. Az árupiaci alapokba érkező 1,26 milliárd dollárból, 1,2 milliárd a nemesfémekbe fektető alapokba érkezett az október 10-vel végződött héten – az EPFR adatai szerint. A nyersanyagokat annak ellenére is vásárolták, hogy a befektetői hangulat jelentősen romlott a jegybanki élénkítések ellenére, ahogy a gazdasági kilátások egyre borúsabbá váltak. A Dow Jones UBS árupiaci index enyhén veszített értékéből ez alatt a hét alatt.

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

Az expanzív monetáris politika, amely a pénzmennyiség növelésén keresztül akár a pénz értékvesztését (inflációt) is okozhatja, jelentősen felértékelte a nemesfémeket, amelyek kínálata korlátos (mert a bányászatot nem lehet egyik évről a másikra radikálisan fokozni). Az arany például több mint 13 százalékot drágult augusztus eleje óta, az 1800 dolláros szintet azonban nem tudta elsőre áttörni, ami szükségképpen egy korrekcióhoz vezetett. Ez azonban nem szegte kedvét a hedge fundoknak, akik tovább vásárolták a nemesfémet.

 

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

Az arany mellett a többi nemesfémet is folyamatosan vásárolják a spekulánsok a határidős és opciós piacokon. A leglátványosabb felfutás a platina piacán volt, ahol a spekulánsok soha nem látott összegekkel fogadtak a fém további drágulására. A platina piacán azon kívül, hogy nemesfém, további indokot szolgáltat az áremelkedéshez, hogy a világ platinakészletének 80 százalékával rendelkező Dél-Afrikában bányász sztrájkok bénítják a kitermelést.

 

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

Hiába vették lefelé az irányt az ipari fémek a romló gazdasági kilátások, különösen a kínai gazdasági lassulás hatására, a 9-vel végződött héten a hedge fundok tovább növelték spekulatív keresletüket, a fém további drágulására pozicionálva magukat. Egy hónappal ezelőtt még a réz árfolyamának esését valószínűsítették a spekulánsok, az amerikai jegybanki élénkítés és a bejelentett kínai állami infrastrukturális fejlesztési program azonban sokat javított a fémek népszerűségén.

 

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

Az olaj eközben továbbra sem vesztette el népszerűségét, historikusan ugyanis még mindig viszonylag magas a hedge fundok kitettsége, részben köszönhetően a közel-keleti feszültségeknek. Az elmúlt hetek fokozódó makrogazdasági aggodalmai azonban az olajpiaci kitettség folyamatos csökkenését eredményezték.

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

A tavalyi hatalmas amerikai aszályt követően a befektetők a visszaesett készletek mellett, de már a jövő évi termésre koncentrálnak, az egekbe szökött gabonaárak mellett pedig felerősödtek a kereslet lanyhulásával kapcsolatos félelmek. A kukorica-búza-szójabab trió piacain emiatt már a kitettség leépítésébe kezdtek a hedge fundok. Ráadásul a javuló termelési és romló keresleti kilátások miatt egyre többen csökkentik nettó vételi pozíciójukat a kávé, kakaó, cukor piacán is, így az agrártermékek iránti spekulatív kereslet immár ötödik hete folyamatosan csökken.

Már szinte csak aranyba fektetnek az árupiaci spekulánsok

Forrás: Portfolio.hu

A jegybanki politika hatása az aranyra

Arany VilágtanácsAz Arany Világtanács az arany árfolyamának idei harmadik negyedévi alakulását elemezve arra a megállapításra jut, hogy nem egy, hanem egyből négy lényegi tényező is fogja támogatni a nemesfém befektetési célú keresletét az elkövetkezendőkben. Az inflációs veszélyek mellett az egyensúlytalansági helyzetekből fakadó középtávú kockázatoknak, a devizák leértékelődésével kapcsolatos bizonytalanságoknak és az alacsony reálkamatoknak juthat szerep a jegybankok által alkalmazott nem konvencionális monetáris politika eredményeként az aranyár jövőbeni alakulásában.

A júliustól szeptember végéig tartó harmadik negyedévben 11,1%-ot emelkedett az arany dollárban számított árfolyama, de megfigyelhető az erősödés – igaz, ennél kisebb mértékben – a többi fontos devizában is. Az emelkedés hátterében nem utolsó sorban két nagy jegybank, az amerikai Fed és az euróövezeti EKB pénzmennyiséget növelő monetáris politikája állt. Ezeknek az aranyár drágulását előidéző katalizátorhatása vitathatatlan, mégis az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) szerint földrajzi és tartalmi tényezők széles köre is meghatározó befolyással bír az árfolyamra. A számos pozitív fejlemény közül, amelyek segítették az arany erősödését a harmadik negyedévben, említhető többek között az orosz, a török, az ukrán és a kirgiz központi bank aranyvásárlása.

A WGC tanulmány a közhiedelemmel ellentétben igyekszik cáfolni, hogy a mennyiségi lazítás egyedül a megnövekedő inflációs kockázatok révén hatna az aranyárfolyamra. Az elemzők rámutatnak arra, hogy a nemkonvencionális monetáris politika sokkal inkább négy fő irányból gyakorol hatást a sárga nemesfémre, amelyeknek csak egyike a lehetséges pénzromlás felett érzett aggodalmak.

Ugyanakkor az infláció az elemzők szerint is a legbefolyásosabb tényező. A gazdaságban keringő pénz mennyisége és a drágulás mértéke közötti összefüggés jól ismert, még ha nem is egyértelmű a kettő közötti kapcsolat. Ez látszik abból, hogy az utóbbi időkben több országban is bővült a pénzbázis, de a pénzkínálat nem növekedett ezzel azonos mértékben. Ennek oka a beszűkült kereskedelmi banki hitelezés jelenleg, ami a WGC szerint olyan helyzethez hasonlítható, mint amikor a pénz beváltatlan csekként van jelen egy gazdaságban. A kutatás azonban azt valószínűsíti, hogy ez a többletlikviditás hosszabb távon meg fog érkezni a magánszektorba, és akkor nagy eséllyel növekedhet az arany számára kedvező infláció is. A WGC tapasztalatai szerint egy 1%-os bővülés a pénzkínálatban, hat hónappal később általában 0,9%-kal növeli az arany árát az Egyesült Államokban.

A nem konvencionális politika egy másik – az inflációhoz amúgy szorosan kapcsolódó – kihatása a devizák leértékelődésében mutatkozik meg. Bár többnyire nem nyíltan kinyilvánított cél, a gyengébb valuta mégis kívánatos eredmény a legtöbb gazdaság számára a jelenlegi környezetben, hiszen a globális kereskedelem számára a gyenge valuta az export versenyképességét segíti. Az amerikai fizetőeszköz vonatkozásában ez annyit jelent, hogy miután az arany világpiaci árát szokás szerint dollárban adják meg, a gyenge dollár egyenlő erős arany képlet miatt a nemesfém természetes védelmet nyújt a dollár értékvesztése ellen. Ez tükröződik az aranyár és a dollár árfolyamának negatív korrelációjában.

Az aktuális jegybanki politika további piacbefolyásoló hatását látja az elemzés a nemzeti pénzintézetek hajlandóságában védekező stratégiák alkalmazására, mivel ez egyfajta közvetett biztosítékként működik az eszközárak meredek zuhanásának megfékezésére. Ez azonban fokozott kockázatot jelent a hatékony tőkeáramlás tekintetében, ami új és veszélyes egyensúlytalanságokhoz vezethet a világgazdaságban. A piacok rövidtávú megnyugvását elérik ugyan a jegybanki intervenciók, de hosszabb távon torzulásokhoz vezethet például a vállalati és lakossági hitelezés mesterségesen alacsony kamatok mellett történő kedvezőtlen allokációja vagy a jegybanki stimuláció eredményeként növekvő eszközárak. Az aranynak fontos kiegyenlítő szerepe van ezekben az egyensúlyzavaros helyzetekben.

Végül negyedik hatásként a soha nem látott alacsony mértékű – reálértéken negatív – kamatokat említi a tanulmány. Ezek a fejlett országokban szinte kivétel nélkül negatív megtakarításokat eredményeznek, ami a hosszútávon nagyobb biztonságot nyújtó reáleszközök felé történő eltolódáshoz vezet a befektetőknél. Ezen túlmenően, a feltörekvő piacokon elérhető magasabb reálkamatok magukhoz vonzzák a tőkét a nyugati világból, arról nem is beszélve, hogy a fejlett országok valutáinak gyengesége is felerősíti a feltörekvő piaci befektetések vonzerejét. A tőke áramlása ezekre a piacokra egyértelműen jó hatással van az ottani jólét megteremtésére, ami az arany iránti kereslet fő mozgatórugója a feltörekvő országokban.

Végül az Arany Világtanács elemzése arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a negatív reálhozamok, a lassú gazdasági fellendülés és az expanzív pénzügypolitika további támogatást jelent az arany, mint hosszútávú stratégiai befektetés számára.

Forrás: aranypiac.hu

Aranyba és ingatlanba menekítik pénzüket a németek

A németek igyekeznek biztonságba helyezni megtakarított pénzüket, attól tartanak ugyanis, hogy az adósságválság miatt pénzük elértéktelenedhet – idézi a GfK elemzését a DPA.

A német lakosság körében egyre népszerűbb az ingatlanvásárlás, valamint a pénz nagy értékű ingóságokba és aranyba menekítése – mondta a DPA-nak Rolf Bürkl, a GfK elemzője. Bár az aktív dolgozók aránya és a fizetések emelkedtek, a német lakosság attól tart, hogy zsebébe kell nyúlnia az eurózóna adósságválságának megoldására. Részben a magasabb adókkal kapcsolatos félelmek indokolják a vagyon most tapasztalható átáramlását.

Emellett a GfK kutatása szerint a megnövelt pénzmennyiség miatt emelkedő inflációtól is tartanak a németek és miközben a fogyasztásukat nem növelik, most már a hagyományos értelemben vett takarékoskodást sem tekintik megfelelő alternatívának. A 2,1 százalékos infláció és a történelmi távlatban is alacsonynak számító kamatok mellett sokan inkább az ingatlanvásárlás vagy az aranybefektetés mellett döntenek a pénzügyi termékek helyett.

forrás: Világgazdaság Online

Már a kitermelés is aranyárban van

Becslések szerint 2012 első felében nem változott érdemben az aranykitermelés volumene a világban. A bányák üzemi költsége ezzel szemben új rekordot ért el. Soha nem került még annyiba egy uncia arany felszínre hozatala, mint az idei év első hat hónapjában. A Thomson Reuters hírügynökséghez tartozó GFMS fémpiaci tanácsadó cég nemrégiben megjelent kutatása szerint az üzemi költségek 19%-kal növekedtek egy év alatt, unciánként 727 dollárra – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Az idei évre vonatkozó aranypiaci elemzésük kiegészítésében (Gold Survey 2012 – Update 1) az elemzők megállapítják, hogy a kitermelés stagnálása mögött a bányászati ágazat egészét érintő csökkenő hozamok, a bánya-felépítményeknél és megvalósítási terveknél bekövetkezett időbeni elhúzódások, valamint a már üzemelő projekteknél a várthoz képest lassúbb termelésnövekedés áll. Ezek mellett súlyosbító körülményként jelentkeztek még helyenként geotechnikai problémák, de az extrém időjárás és a béremelésért sztrájkoló munkások munkabeszüntetései is okoztak gondot.

A GFMS szakértői ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a bányavállalatok a jövőben még az eddigieknél is több szembeszéllel kell, hogy számoljanak. Az aranyár emelkedésének első félévben látott megtorpanása a termelési költségek egyidejű növekedése mellett azt eredményezte, hogy a nettó nyereségrés átlagosan 16%-kal zsugorodott. Mindez kiegészülve a növekvő beruházási költségekkel fokozódó terhet jelent a cégek jövőbeni likviditásra. Az ágazat átlagos összköltsége, amelyhez az üzemi költségek mellé még egyéb működési, beruházási és finanszírozási költségek is társulnak, 1.050 dollárra növekedtek per uncia.

A kitermelés fajlagos drágulása mellé szegődik továbbá a bányák hozamának romló átlaga. A kutatás úgy becsüli, hogy 2005 óta átlagosan 23%-kal csökkent a lelőhelyeken kitermelhető kőzetrétegek aranytartalma. A GFMS elemzése száznál is több nemzetközi bányavállalat negyedéves adatait összegzi. Ezek a vállalatok több mint 350 aranybányát üzemeltetnek, és a világ aranykitermelésének nagyjából a 60%-át adják. A tanulmányból mindenesetre kiolvasható, hogy az immár egy évtizede trendszerűen emelkedő aranyár a kitermelés dráguló költségeivel is indokolható.

Az aranykitermelés alakulása a világban

A bányák növekvő költsége mögötti legfőbb indok mégis szimplán az, hogy a kitermelőknek hol úttalon utakon, a civilizációtól messzi, olykor veszedelmes vidékeken, máshol meg egyre mélyebbre kell ásva kell eljutniuk az értékes érchez, amelyből ráadásul még egyre kevesebbet is tartalmaz a kiaknázásra váró földréteg. Az egyre nehezebb körülményeket tetőzik még a költséges környezetvédelmi előírások és a dráguló bányászati jogok. De egyre feljebb srófolódik az arany világpiaci árának növekedése láttán a koncessziós szerződések tarifája is. Jó példa erre Verespatak ügye, ahol Románia már nem elégszik meg a becslések szerint 300 tonna kitermelésre váró ásványkincs korábban kialkudott 4%-os járadékával, és ezért újra tárgyalná az államnak járó részesedést az arany és az ezüst kitermeléséből.

Bányavállalatok üzemi költségénekalakulása folyó árakon számítva

A legdrágábban jelenleg a Dél-afrikai Köztársaságban hozzák a felszínre a sárga nemesfémet. Itt az üzemi költségek átlaga a 727 dolláros világátlaghoz képest már az unciánkénti 1.000 dollárt is eléri, ami azt jelenti, hogy számos bánya még ennél is magasabb költségek mellett kénytelen működni. A most 1.700 dollár felett lévő árfolyam lehetővé teszi ugyanakkor a gazdaságos működést ezekben is. Csökkenő árfolyam esetén viszont némelyik drágábban termelő bánya már veszteségessé válhat, és ezért kénytelen lenne a kitermelést leállítani. A piac egyensúlyi árképzése gondoskodik tehát arról, hogy csökkenő áraknál kevesebb arany kerüljön ki a világpiacra, az ebből következő csökkenő kínálat ugyanakkor ezzel szemben megint csak árfelhajtó hatású.

forrás: aranypiac.hu


Négy nap birkózás után áttörte az 1700 dollárt az arany

Több napos huzavona után az EKB döntés előtt pár órával az arany végül áttörte az 1700 dolláros árfolyamot, amellyel új fél éves csúcsra kapaszkodott. A legfőbb nemesfém a jegybanki bejelentés előtt kicsivel 0,9 százalékos pluszban, 1709 dolláron tartózkodik. Az ezüst eközben 1,8 százalékot drágult.

 

Ahogy egyre közeledünk az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntéséhez, illetve az azt követő sajtótájékoztatóhoz (ahol a jegybank elnöke, Mario Draghi akár újabb jegybanki eszközvásárlási programot is bejelenthet), az arany piacán egyre fokozódnak az izgalmak, az 1700 dolláros árfolyam “ellen folytatott” hét eleje tartó harc pedig végül a bikák győzelmével zárult. Az arany árfolyama áttörve az 1700 dolláros szintet jelenleg 1709 dollárnál jár, ami 1 százalékos drágulást jelent a tegnapi záróárhoz képest, a kitörésnek köszönhetően ugyanis újabb vásárlók jelentek meg a piacon. Ezzel a legfőbb nemesfém árfolyama újabb fél éves csúcsra emelkedett.

Négy nap birkózás után áttörte az 1700 dollárt az arany
Az arany mellett a fokozott jegybanki várakozások a többi nemesfém, így az ezüst, a platina és a palládium árfolyamában is további emelkedést hozott. Az arany kistestvére az ezüst már 1,8 százalékos pluszban jár, miközben a platina 0,7 százalékot emelkedett eddig. A platina esetében egy külön hajtóerőt jelent, hogy a világ legnagyobb platina bányájában, Dél-Afrikában, tovább folytatódnak a sztrájkok, amely termeléskiesést okoz.

Négy nap birkózás után áttörte az 1700 dollárt az arany

Forrás: portfolio.hu

Pár aranyos infó

Gyakran kérdezik tőlem az ügyfeleim, hogy érdemes-e aranyat venniük. A körültekintő válasz szerintem bőven több mint negyed óra, ahol az első 10 percben az árról nem is érdemes beszélni… 

A cikkben nem az a célom, hogy választ adjak a kérdésre, hogy érdemes-e MOST aranyat venni. Az ár az aktuális piaci helyzettől függő dolog, itt pedig inkább hosszú távon is igaz, általános tudnivalót szeretnék leírni az arany vásárlásával kapcsolatban.

Nem írok ezért az arany értékeltségről sem, és nem csak azért, mert pont az arany esetén erről nagyon nehéz beszélni. Elvégre a klasszikus tőzsdei eszközökkel szemben az aranynak semmilyen cashflow-ja nincs. Nem fizet kamatot vagy osztalékot, nem egy cég, aminek lennének eszközei, üzleti terve, versenytársai, hatékonysága… Az arany árát egyszerűen a hit mozgatja és persze a félelem. Fundamentálisan beértékelni lehetetlen.

Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor valaki eldönti, hogy aranyat venne, vizsgálja meg, hogy igazából MILYEN ARANY az, amire szüksége van!

A legfontosabb eldönteni, hogy MIÉRT venne aranyat! Kifejezetten hosszú távra válságtól, háborútól, inflációtól való félelem okán, vagyonmegőrzés/vagyondiverzifikáció céljából VAGY az arany árára kíván inkább spekulálni és ha az 3 hónap múlva jelentősen magasabb a mainál, akkor akár el is adná.

Az első típusú befektető fizikai formát kell válasszon, a második típusú pedig dematerializált formát. E két cél összekeverése jelentős félreértéseket és végezetül komoly veszteséget is okozhat!!!

A dematerializált arany tartása sokkal egyszerűbb, mint a fizikai aranyé. Általában jelentősen alacsony(abb)ak a kezelési és tranzakciós költségek, magasabb a likviditás és nincs szükség széfre csak egy értékpapírszámlára. Cserébe a kibocsátó kockázatát futja a befektető. Ha egy határidős ügylet, opció kibocsátó bankja csődöt jelent, akkor fújhatja az aranyon esetlegesen elért nyereségét, azt senki nem fogja kifizetni. Ha egy aranyba fektető alap megy csődbe/szűnik meg, akkor a mögöttes eszközöket likvidálják. Ha volt fizikai arany fedezete, akkor azt általában eladják, ha nem volt, akkor sokszor az alap befektetői nem kapnak semmit vagy csak töredékét a befektetésüknek, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy van-e egy aranyba fektető alap mögött fizikai arany fedezet! Köztudott a tény, hogy jóval több aranyra szóló befektetési jegy és származtatott eszköz forog ma is a piacon, mint a mai napig kibányászott arany együttesen. Vagyis egy világháború, mély válság, sorozatos bankcsőd hullámban sokan el fognak vérezni, akik az 1. típusú célt szerették volna elérni, de hibásan dematerializált aranyat vettek.

A fizikai arany tartása rendkívül körülményes. Viszont az 1. célra ez kínál megoldást. Ha valaki fizikai aranyat szeretne venni, legalább a következőkre figyeljen oda:

1. Forma: A leglikvidebb piac az aranytömbök piaca. Az érmék esetleges eszmei értékük miatt, már a műkincs kategóriába tartoznak és értékük/áruk gyakran meghaladhatja a puszta súlyuk árát. Gyakran hallok olyanról, hogy valaki boldogan vesz érmét, mert pont ugyanannyi az ára, mintha tömböt venne. Így az eszmei értéket 0-nak véve még az is lehet, hogy értéket talál. Viszont ha nem, akkor az érméket csak beolvasztás után tudja majd jól értékesíteni, ami gyakran anyagveszteséggel (vagyis csökken a tömeg) és plusz költséggel jár (az olvasztás díja meglepően magas tétel). Pórul is lehet így járni.

2. Forgalmazó: a kibocsátó a tömbökbe beleüti a pecsétjét, amivel igazolja annak tisztaságát. Azonban egymás pecsétjeit gyakran nem fogadják el a különböző forgalmazók, vagyis ha nem szeretnénk vállalni az olvasztás és a tisztaság vizsgálatának díját egy új háznál, akkor ugyanannak a háznak kell majd eladni az aranyunkat, ahol azt vettük. Így érdemes olyan cég aranyát megvenni, amely válság, háború stb esetén is feltételezhetően vevő lesz majd a piacon, vagyis nem megy csődbe (na ez nem könnyű feladat).

3. Spread: egy forgalmazó árképzését jól leírja, hogy mekkora árréssel dolgozik. A fizikai arany árrése jóval magasabb, mint a dematerializált aranyé. Míg az utóbbi esetében gyakran 0,1% alatti a vétel és az eladási ár közötti különbség (spread) egy adott pillanatban, addig a fizikai aranynál ez 3-5% (vagy ennél is nagyobb) szokott lenni. Vagyis a ma 100-ért megvett aranyunkat, ha azonnal vissza akarnánk adni, csak 95-97-ért venné vissza a forgalmazó. Így már a vétel pillanatában 3-5%-ot veszít, aki fizikai aranyat vesz.

4. Tárolás: 1933-ban még bőven tombolt a tőkepiaci válság, amikor is Franklin D. Roosevelt minden Amerikában élő állampolgár számára megtiltotta az arany birtoklását. Az aranyat önkéntesen be kellett szolgáltatni, egyéb esetben 10 évig tartó szabadságvesztésre is ítélhető volt a törvényt megszegő. Roosevelt egy napon banki szünnapot rendelt el és minden bankban állami felügyelő jelenléte mellett kinyittatta a banki széfeket, az aranyat pedig át kellett adni. Ez történt a kapitalizmus bölcsőjében. Ebből kiindulva a „Hol”-ra az a válaszom, hogy bárhol csak ne hivatalos széfszolgáltatást végző széfjében, mert bizony, ha nagy a baj, azt ki fogják nyittatni…

Aranyat venni és tartani tehát nem is olyan egyszerű dolog. Ha nagy összegről van szó, akkor ezek a (díj)százalékok jelentős hozamkülönbséget fognak okozni. Megéri mérlegelni. Kis összeg esetén viszont ezek a járulékos költségek brutálisan magasak tudnak lenni, így csak világvége scenárió esetén érdemes vásárolni fizikai aranyat.

Eljutottunk az aranyról szóló beszélgetés első 10 percének végére. Remélem tudtam hasznos (új) információval szolgálni. És ahogy ígértem az árról még nem is volt szó. Arról mindig az aktuális piaci helyzet alapján, napra készen és személyesen…

Aranydollárral kacérkodnak a republikánusok

Az inflációtól való félelmében az amerikai republikánus párt egyik szervezete megvizsgáltatná, hogy megéri-e visszatérni az aranystandard rendszeréhez, amelyben a pénz mennyisége az arany mennyiségéhez volt kötve. A régi rendszer az 1970-es években bukott meg, de már egy évtizeddel később vizsgálták, hogy érdemes lenne-e visszatérni hozzá.

Az amerikai elnökségért folytatott küzdelemben a republikánus párt egyik szervezete a párt kongresszusa elé tárja azt az ötletét, hogy vizsgálják meg, visszatérjenek-e az úgynevezett aranystandard rendszerhez, amelyben a dollár értéke az aranyhoz lenne kötve – írta a Wall Street Journal.

Az 1981-89 közötti elnök, Ronald Reagan állított már fel egy ilyen bizottságot, de az arra a következtetésre jutott, hogy ez nem lenne jó lépés. A republikánusok Tampa Bay-i (Florida) szervezete most újra megvizsgáltatná “az aranystandard rendszerhez való visszatérés lehetőségeit.”

Az aranystandard 1971-ig létezett (rövidebb megszakításokkal), és a lényege az volt, hogy a gazdaságban lévő pénz- és aranymennyiség aránya ne változzon. Vagyis egy uncia aranynak gyakorlatilag fix ára volt.

Az 1929-32-es válságban az Egyesült Államok egyszer már feloldotta a pénz aranyhoz való kötését, majd 1971-ben az olajválság miatt végleg megszüntették az aranystandardot. A rendszernek ugyan van előnye, mert lefékezi az áremelkedést, de a múlt században a közgazdászok rájöttek arra, hogy a rendszer a gazdasági növekedést is megfojtja. Az USA-ban sokan attól félnek, hogy a jelenlegi válság alatt a gazdaságba pumpált pénz óriási inflációt okoz majd a következő években.

Ahhoz hogy egyre több áru és szolgáltatás legyen a piacon (egyre több a lakos) az kell, hogy a gazdaságban egyre több pénz legyen. Az arany mennyisége a kaliforniai, afrikai vagy ausztrál aranyláz ellenére sem tudott olyan gyorsan növekedni, mint a gazdaság. Az aranyhoz kötött pénz lényegében megfojtotta a gazdasági növekedést.

Ben Bernanke, az amerikai jegybank elnöke is gyakran figyelmeztet az aranystandard veszélyeire – írta a Wall Street Journal. Érvelése szerint az 1800-as években a gazdaság hirtelen robbanásai és összeomlásait arra is vissza lehet vezetni, hogy az aranystandard nem hagyott mozgásteret a pénzmennyiség alakítására és a bankok kamatainak változtatására.

Mitt Romneynak, a republikánus párt elnökjelöltjének januárban már nekiszegezték a kérdést, hogy támogatná-e az aranyhoz való visszatérést. Azzal bújt ki a kérdés alól, hogy örül annak, hogy folyik az ötletelés a gazdaság stabilitása érdekében, de rámutatott annak a veszélyére, hogy valakinek meg kellene határoznia, hány dollár legyen egy uncia arany.

Forrás: Origo

Arany: lufi, vagy biztos befektetés?

Már a kora ókori társadalmaktól fogva a nemesfémek töltötték be a pénz funkcióját Európában és Ázsiában. A gazdaság fejlődésével megnövekedő pénzkeresletet már nem lehetett arannyal és ezüsttel kielégíteni, lévén korlátozott mértékben kitermelhető bányatermékekről van szó, ezért a 20. századra fokozatosan elvesztették a nemesfémek a pénz funkciójukat. Ennek ellenére a mai napig megmaradtak befektetési lehetőségnek. Megvizsgáljuk, hogy befektetésnek mennyire bizonyul az arany jó választásnak.

Az arany ára 1971-ig, a Breton Woods-i rendszer felbomlásáig kötött volt, majd a hirtelen jött szabad ár miatt hatalmas áremelkedés kezdődött a piacon. Mindez az iráni, afganisztáni, vietnámi és kínai hírek miatt 1980-ban a reálértelemben vett mindenkori legmagasabb modernkori árban tetőzött, 850 dolláros unciánkénti árban. Ezután egy hosszú hullámvölgy következett, ami 2001-től egy 11 éve tartó lendületes emelkedésbe fordult. A 2001-es 274 dolláros ártól az arany meg sem állt a 2011 szeptemberi közel 1900 dolláros árig, ami idén nyárra 1600 dollárig korrigált vissza.

Miért olyan népszerű az arany, mint befektés?
A fizikai arany számos előnnyel rendelkezik. Első ilyen előnye a teljes függetlenség bármely politikai berendezkedéstől, vagy devizától. Fizikai arany birtoklása esetén partnerkockázattal sem szembesülünk. Bármikor az egész világon készpénzre váltható, akár részletekben is. Komoly hátránya ezzel szemben az aranybefektetésnek, hogy semmilyen kamatot, vagy osztalékot nem termel, egy uncia arany 50 év múlva is csak egy uncia arany lesz. Tehát hozamot egyedül az árfolyam emelkedéséből remélhetünk. Az adásvétel, őrzés és szállítás is pénzbe kerül.

Mi várható az arany árában a következő években?
Vajon megéri-e beszállni egy befektetésbe, ami 11 éve folyamatosan drágul és ez idő alatt közel nyolcszoros dráguláson ment át? Ilyenkor sokan lufira, azaz túlfújt árfolyamra gyanakodnak és inkább menekülnek a hasonló befektetésektől. Amit fontos látni az aranynál, hogy az arany egy biztos menedéknek számító befektetés, ezért az árát nagyban befolyásolja az aktuális piaci hangulat. A nyolcvanas-kilencvenes évek optimizmusa, ami egy 20 évig tartó részvénypiaci rallyt hozott, az arany árát a mélybe küldte. Ugyanakkor a mostani hírek erős  támaszt jelentenek az aranynak, hiszen az összes fejlett ország komoly pénzügyi és adósságválsággal küzd immár öt éve. Bizonytalan az euro jövője, a japán államadósság fenntarthatósága, de az amerikai kormány sem lehet büszke a GDP arányos államadósság növekedésére. A világ éves aranyigényének mindössze 10%-át tette ki a befektetési célú kereslet 2001-ben, ez 2010-re már 35%-ra nőtt. 2009-ig a jegybankok nettó eladók voltak a piacon, ez megfordult és az elmúlt években komoly nettó vásárlók lettek a piacon. Ennek egyik jelentős oka, hogy a nagy jegybankok igyekeznek leépíteni a tartalékaikban az euro és a dollár mennyiségét és arannyal pótolják azt. A fizikai aranykereslet 52%-át két ország, India és Kína adja, ahol továbbra is vonzó befektetés az arany, különösen, hogy erősödnek a kínai inflációs félelmek. Indiában a rúpia leértékelése és jogszabályi változások kicsit megnehezítették a helyi aranypiac életét. A magas aranyár további lökést adhat újabb aranylelőhelyek felkutatásához és kiaknázásához, lévén, hogy az átlagos kitermelési költség a 700 dollárt sem éri el unciánként.

Tehát érdemes-e aranyba fektetni?
Véleményünk szerint a jelenlegi bizonytalan és kiszámíthatatlan világgazdasági helyzetben nem várható az arany árának jelentős csökkenése, de hosszú távon az eddigi növekedés folytatása sem látszik reálisnak. A gazdasági helyzet javulása, vagy további drasztikus romlása függvényében 1500-2000 dolláros unciánkénti árat várunk a következő fél-egy évben.
A tehetősebbeknek a jelenlegi bizonytalan helyzetben esetleg megfontolandó alternatíva lehet a vagyon egy kis részének (10% körül) fizikai aranyba történő befektetése, de kizárólag vagyonbiztosítás és nem árfolyam-nyereség célból.

forrás: penzkerdes.blog.hu

Aranyláz Szlovákiában

A Greenpeace mozgalom képviselőit nyugtalansággal tölti el, hogy Szlovákiában egyre növekszik az arany után kutató bányatársaságok száma.

Július elsejéig 27 helyen indult engedélyezett kutatás aranylelőhely után mintegy 890 négyzetkilométeren. A bányavállalatok többsége ausztrál, ciprusi, kanadai, orosz és brit vállalat leányvállalata.

A Greenpeace-t szerint tavaly januártól hat újabb helyszínnel és 140 négyzetkilométerrel nőtt meg a kutatási terület. A ciprusi EMED Eastern Mediterranean Resources Slovakia nevű leányvállalatán keresztül 5 kutatási területet ellenőriz, többek közt Gyetva (Detva) és Selmecbánya (Banská Štiavnica) környékén.

A britt ORTAC Resources három leányvállalatán keresztül – Stephan Gold, Bellmin és Kremnica GOLD – szintén 5 területen dolgozik, főként dél-Zeplénben, de Szomolnok (Smolník) és Eperjes (Prešov) környékén, Aranybánya (Zlatá Baňa) településnél.

A kanadai Global Minerals Ltd. a GEMMA-LP nevű leányvállalata útján Rozsnyó környékén végez feltáró munkálatokat.

2007 óta korlátozások vannak érvényben a ciános aranybányászat kapcsán Szlovákiában. Akkor a Greenpeace körmöcbányai (Kremnica) aktivistáinak sikerült elérniük a módosítások életbe lépését. Azóta a ciános technológia alkalmazásába a környékbeli településeknek és az illetékes megyéknek is bele kell egyezniük. Ennek hiányában ilyen technológiával folytatott arany-kinyerés nem kezdődhet meg.

A Greenpeace a ciános technológia teljes betiltását szorgalmazza Szlovákiában – Csehországban, Németországban, Magyarországon és Görögországban már életbe lépett az ilyen jellegű tiltó jogszabály.

Forrás: parameter.sk